Az Iránytű Magazin őszi számában Erdős Gábor vezérigazgatóval készült interjú, melyben szó esett többek között a cég szemléletéről, túlélési stratégiájáról és a versenytársakról is.

IM: Felmentem a cégük honlapjára, és mi volt az első mondat, ami szemet szúrt: 1946 óta hiszünk a vásárlóinkban! Adja is magát a kérdés: mi a túlélés, a talpon maradás receptje Coop-módra?

Erdős Gábor: Egyértelműen az alkalmazkodás. A régmúltban és most is kulcsfontosságú lesz a túlélésnél az alkalmazkodás. Most nem a nagy hal fogja megenni a kicsit, hanem a gyorsabb a lassabbat. A kereskedelem önmagában is a gyors alkalmazkodásról szól. Ha valamilyen terméknek az ára nem megfelelő, gyorsan kell alkalmazkodnunk a piachoz, ezért mi edzettek vagyunk ebben, és kíváncsian várjuk az elkövetkezendő éveket. Hiszünk magunkban és a kollégáinkban!

IM: A Hajdú-Coop Zrt. mára több, mint 50 üzlettel rendelkezik és hozzávetőleg 370 dolgozónak ad munkát. Sok esetben névről ismerik a vásárlóikat, tudják, hogy hol dolgoznak, és a családjukat is szívesen látják, amikor náluk bevásárolnak. A személyes nexus még egy olyan árérérzékeny piacon is ennyit számít, mint amilyen a magyar?

Erdős Gábor: Nagyon sokat, mi ebben vagyunk piacvezetők, mi vagyunk az egyetlen hálózat Magyarországon, ahol még köszönünk a vevőknek, sőt nem csak a vevőket ismerjük névről, hanem sokszor az unokájukat is. A mai felgyorsult világban erre egyre nagyobb szükség van, hogy ápoljuk ezeket a kapcsolatokat és nyissunk a vevőink felé. Ez a személyes viszony a vevőinkkel a mi versenyelőnyünk, ezen nem is akarunk változtatni, úgy gondoljuk, hogy a jövőben is szükség lesz erre a nexusra.

IM: Negyed évszázada nem látott infláció söpör végig az országon, a pénzromlás ütemében az élelmiszerek árrobbanása különösen élen jár. Mit tehet egy jó kereskedő ebben a szituációban, ha nem akarja a drasztikus mértékű költségnövekedéseit egy az egyben a vásárlóira hárítani?

Erdős Gábor: Magas raktárkészletet tart. Ebben az évben csak így tudjuk tartani a versenyt, hogy folyamatosan készletezünk és nem hárítjuk át egyből a fogyasztóra az áremelkedést, hanem csak fokozatosan. Ugyanakkor a friss és az ultra friss kategóriában mi sem tudunk semmit tenni, ott egészen egyszerűen nincs készletezésre lehetőség. Úgy gondolom ez is sokat fog változni jövőre és stabilizálódik a piac. Emlékszem, hogy 1990-ben hasonló mértékű infláció volt Magyarországon, és azt is túléltük. Jelenleg úgy gondolom, sem nekünk, sem pedig a háztartásoknak nem az infláció a legnagyobb probléma, mert ahhoz lehet alkalmazkodni vásárlói szokások változtatásával, hanem a hatalmas energiaszámlák.

IM: Miként a hazai takarékszövetkezeteket évekkel ezelőtt utolérte az integráció kényszere, megítélése szerint leselkedhet-e hasonló „veszély” a hazai Coop-láncokra is?

Erdős Gábor: Nem, mivel a COOP az ország legnagyobb lefedettséggel rendelkező, hazai élelmiszerlánca. A három magyar üzletlánc közül a legnagyobb. Biztos vagyok benne, hogy fel tudjuk venni a versenyt bármelyik külföldi lánccal, egységesek az akcióink, a marketing megjelenésünk és a szolgáltatásaink. A hatékonyságunkon dolgozunk folyamatosan, illetve a COOP láncon belül is van egy koncentrálódási folyamat. Azt tudni kell, hogy a kereskedelem egy sokkal bonyolultabb piac és itt nincs akkor profitráta, mint például a banki szektorban.

IM: A Hajdú-Coop mindenkori első számú vezetőire jellemző volt az aktív kamarai szerepvállalás. Ön miért tartja fontosnak részt vállalni a gazdasági önkormányzásból?

Erdős Gábor: Éppen a legutóbbi kamarai elnökségi ülésen beszélgettünk erről. Nagyon nehéz dolga van a Kamarának, mert rendkívül széles a merítés, és ugyanúgy kell a kis- és a nagyvállalatok érdekeit is képviselni, ezért sokszor érdekes viták szoktak lenni. Az erőnk viszont abban rejlik, hogy a hozzáállása minden tagnak és kamarai dolgozónak példaértékű. MINDENKI JÓT AKAR! és ez csak jó irányba tud vinni minket. Személyes küldetésemnek érzem, hogy az érdekérvényesítő képességünk javuljon, jelenleg egy vállalatnak (legyen az nagy vagy kicsi) erre pedig a legjobb hely a Kamara, ahol hallatni tudja a hangját.

(Az interjút Petneházi Attila készítette.)